Szövetségi, illetve hitközségi jellegű információk

Ez az oldal NEM a szövetségünk HIVATALOS lapja

Szövetségünk hivatalos honlapjának címe: http://www.magyarbaptista.com

Kárpátaljai Magyar Baptista Közösség

Magyarországi Baptista Egyház

Délvidéki Magyar Baptista Misszió

410050 ORADEA, Str. H.M. Bertholot Nr.5

Tel.+40-259-415 424 | Fax.+40-259-406 782

 

1. A kezdet 1920-1933

1920. október 27-én Nagyszalontán megalakult a Romániai Magyar Baptista Elismert Gyülekezetek Szövetsége, amelynek elnökévé Vass Sándort választották, főtitkárrá pedig Darabont Gyulát. A Szövetség központja Nagyváradon volt a Bunyitai Liget utca 10 sz. alatt.

Ebben az időben megalakul az El-nemismert Gyülekezetek Szövetsége is, Szilágynagyfaluban. Ide tartoztak a Szilágy megyei és a Bihar megye északi részén fekvő gyülekezetek. Első elnöke Alaffi Zsigmond volt, akit később Szabó László követett.

1920-ban megalakultak a Román és a Német Baptisták szövetségei is.

1922. április 20-án az Elismertek szövetsége alakuló Kongresszusát tartotta Nagyváradon. Megfogalmazták a Szövetség Működési Szabályzatát és a Szövetség tevékenységét szakosztályokra osztották: misszió, tanítványság, Biblia iskola, zene, jótékonyság, építkezés és központi vezetőség. Ebben az évben partneri kapcsolatot kötöttek a Román Baptista Unióval és a Baptista Világszövetségnek is tagjai lettek. A Déli Baptista Szövetség azt javasolta az itt élőknek, hogy alkossanak egy közös testvéri szövetséget, hogy közösen harcoljanak úgy a bűn ellen, mint a teljes vallásszabadságért. Ez utóbbi megszerzéséért a Baptista Világszövetséggel közösen létrehoztak egy Központi Bizottságot, a baptista érdekek védelmére törekedtek az agresszív hatóságokkal szemben és az államegyházi megkülönböztetésnek örvendő Ortodox Egyházzal szemben.

A Központi Bizottság létrehozásakor meglévő etnikai alapon szerveződött Baptista Szövetségek új nevet kaptak. Így alakult meg a Román Baptista Unió Magyar Részlege. Ez nem volt alárendelve a Román Uniónak, hanem azzal egyenlő volt. A Magyar Részleg önállóan szerveződött és rendelkezett: misszió iskolával, nyomdával, ifjúsági szövetséggel és egyéb egységekkel. A Baptista Unió területi egységei még primitív állapotban voltak. Elsőnek alakult meg az aradi hitközség 1930-ban.

2. A második időszak: 1933-1935

A Vallásügyi Miniszter 1933/76647 sz. törvényének 51. cikkelye elismerte a Baptista Uniót, amely magába foglalta a Magyar Szövetséget is, amely 10 területi hitközségre lett felosztva. Ez a szövetség magába foglalta mind az elismert és az el-nemismert gyülekezeteket is. A Magyar Szövetség elnöke Dr. Simonka György lett, Szabó László pedig az alelnöke. A nagyváradi misszióiskola egyesült a bukaresti Teológiai Intézettel, ami a külföldi testvérek segítségével lett felépítve. Dr. Bíró László egyike volt a Teológia első tanárainak.

1920 után a következő folyóiratok jelentek meg: Szeretet, Igazság tanúja, Az Üdv Üzenete, Ifjúsági élet és az Ébresztő.

3. A harmadik időszak: 1935-1940

1935-ben átszerveződött a Romániai Baptista Egyház. A két Magyar Szövetség egymásra talált és 1935. december 7-én létrehozták a Romániai Magyar Baptista Konvenciót. Ennek központja Kolozsváron volt elnöke Szabó László lett, főtitkára pedig Molnár Károly. A Szövetség hivatalos lapja „Az Üdv Üzenete” lett. A Szövetség 10 területi egységgel rendelkezett még az előző időből. Ez egy áldott időszak volt a magyar nyelvű misszió számára.

4. A negyedik időszak: 1945-1948

A második világháború után egy demokratikus rendszer kezdett kialakulni. Kolozsváron ismét megalakították a Magyar Baptista Konvenciót, amelynek elnökévé Bokor Barnabást, főtitkárává Dénes Ferencet választották. A magyar nyelvű újságok ismét megjelentek egy rövid időre.

5. Az ötödik időszak: 1949-1960

1948-ban az állami hatóságok beszüntették a Magyar Baptista Konvenciót és annak területi hitközségeit. Három hitközséget engedélyeztek csupán 1950-1960 között: Nagyváradon, Kolozsváron és Brassóban.

1960-ban beszüntették ezeket a hitközségeket is sok más gyülekezettel együtt. Sok gyülekezeti épületet és tagot veszítettünk el ebben az időben. Ez időben lelkipásztorokat és gyülekezeti vezetőket kínoztak meg és zártak el a hatóságok.

6. Az új időszak: 1990 február 3. –

Az 1989-es „Forradalom” után a Vallásügyi Miniszter lehetőséget adott a Baptista Szövetség újraszervezésére az 1950-es törvény alapján. Ez nem nyújt lehetőséget egy önálló Szövetség létrehozására, csak a Baptista Unió keretén belül. 1990. február 3-án Kolozsváron 152 gyülekezeti küldött elhatározta Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének a létrehozását. Ez évben indult négy folyóiratunk, a SZERETET – a Szövetség hivatalos lapja, a HARMATCSEPPEK – a Vasárnapi Iskolai tanítók lapja, a MUSTÁRMAG – a fiatalok lapja, és AZ ÜDV ÜZENETE – a legrégebbi Magyar Baptista lap. Az első három lap havonta, az utolsó negyedévente jelenik meg.

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége testvér szövetség a Román Baptista Unióval és szoros kapcsolatokat tart fenn a belföldi és külföldi Baptista szervezetekkel. 1996-ban románul a „Szövetség” nevet „Konvencióra” cseréltük fel, hogy világosabb legyen a különbség közöttünk és a Román Baptista Unió között. Hisszük, hogy a történelmünk új lapja íródik most.

Új időszakot élünk a Baptista Egyházat az állami szervek előtt a Román Baptista Unió elnöke, főtitkára és a Magyar Baptista Szövetség főtitkára képviseli. Mindez megtalálható az új szervezeti szabályzatunkban, amely már életbe lépett. Az új vallástörvényt a Román Parlament ezután fogja tárgyalni.

 

1. Gergely István - elnök

2. Dr. Kovács József - főtitkár

3. Ifj. Budai Lajos - titkárhelyettes

4. Bálint Pál - oktatási alelnök

5. Vass Gergely - komm. alelnök

6. Kovács Gyula - gazdasági alelnök

7. Borzási István - missziós alelnök

 
 

1.  Gergely István - elnök

2.  Dr. Kovács József - főtitkár

3.  Ifj. Budai Lajos - titkárhelyettes

4.  Bálint Pál - oktatási alelnök

5.  Vass Gergely - komm. alelnök

6.  Kovács Gyula - gazdasági alelnök

7.  Borzási István - missziós alelnök

8.  Dr. Simon József

9.  Dr. Giorgiov Adrián

10. Módi Miklós

11. Vékás Zoltán

12. Bándi Sándor

13. Rajna Ottó

14. Kiss Zoltán

15. Veress Efraim

 

Zilah:

Megyék: Szilágy, Szatmár, Máramaros

1. Ifj. Budai Lajos - elnök

2. Dr. Kovács József - titkár

3. Módi Miklós - alelnök

4. Borzási Pál - pénztáros

5. Vékás Zoltán

6. Bándi Sándor

7. Péter István

Nagyvárad:

Megyék: Bihar, Arad, Temesvár

1. Kovács Gyula - elnök

2. Boros Gyula - titkár

3. Gergely István - alelnök

4. Papp Dezső - pénztáros

5. Dr. Simon József

6. Dr. Giorgiov Adrián

7. Vass Gergely

Kolozsvár:

Megyék: Kolozs, Hunyad, Beszterce

1. Bálint Pál - elnök

2. Püsök Dániel - titkár

3. Rajna Ottó - alelnök

4. Oláh Lajos - pénztáros

5. Kis-Juhász Vilmos

 

Brassó:

Megyék: Maros, Hargita, Kovászna,

Brassó

1. Borzási Gyula - elnök

2. Kiss Zoltán - titkár

3. Ifj. Veress Ernő - alelnök

4. Máté Zoltán - pénztáros

5. Tőtős János
 

 
 

A magyar nyelvű baptisták történetének kimagasló egyénisége, az utóbbi évszázadok, sőt napjaink nagy parasztapostola Kornya Mihály, akinek a megtérése, munkássága azt igazolta, hogy Isten kiválasztott szolgája volt.
test

Nagyszalontai imaház 

Kornya Mihály bemerítése (grafika) 
 

Nagyszalontai ház (grafika) 

1844 február 22-én szegény parasztcsaládban, Nagyszalontán született. A könnyűnek nem nevezhető gyermekévek után a gazdálkodó életben, mint alkalmazott szorgalmával, becsületességével tűnik ki, majd később, gazdája parádéskocsisaként, megadatott részére az a lehetőség, hogy ismeretsége, látóköre is szélesedhessen. 1866-ban megnősül, feleségül veszi, a szintén nagyszalontai születésű Pataki Zsigó Máriát. Ezentúl már saját házatáján munkálkodik.

1874-ben, 30 éves korában egy Nagyszalontán meginduló vallásos mozgalomról szerez tudomást, találkozik Tóth Mihály szalontai polgárral, és Lajos Jánosék házában szorgalmasan hallgatják Novák Antal bibliaárus prédikációit. Egy évvel később, 1875 augusztus 26-án Meyer Henrik és Békés Gyula közelében lévő Kettős Körös vizében 8 társával együtt alámeríti. Ezek a fehérruhások nagyszalontaiak voltak. Ez volt a Kárpát medencében a magyar nyelvű baptista misszió hajnala. Az evangélium terjesztésének gondolatát Kornya nagyon komolyan veszi. Fáradságot nem ismerve legtöbbet gyalog viszi Isten üzenetének lobogó fáklyáját. 1877-ben diakónussá, 1881-ben pedig gyülekezeti vénné avatja Meyer Henrik.

Munkamezejének terjesztése érdekében 1893-ban Nagyváradra költözik, majd tíz év múlva 1903-ban Bihardiószegen vesz házat s családjával együtt itt telepedik le, innen rója a kilométereket Bihar megyében, a Szilágysági tájakra, Budapest felé, Kolozsváron át Erdélybe, Debrecenen át a Hajdúságba, Nagyszalontán át az alföldi és kunsági tájakra. Számokban nem lehet kifejezni azt a nagy munkát, amit Kornya Mihály végzett a nagy ugartörés elvégzése érdekében, nem kímélve egészségét gyalogolt, prédikált, baptizált és Bibliát osztogatott.

Kornya Mihály dolgozott. Fizikailag meggyengült bár, de betegen is hirdette a megváltás üzenetét, mindaddig míg 1917 január 3-án hajnali három órakor Megváltója hívószavára visszaadta lelkét Teremtőjének. "Meghalt Kornya" - zúgott végig a gyászhír ott, ahol addig az ő szavától volt hangos az udvar, az utca, a szoba és az imaház. Sírját a diószegi temetőben évtizedeken át egy kopjafa jelezte csupán, az alábbi egyszerű szöveggel: "1917. Itt nyugszik Kornya Mihály. Élt 73 évet, meghalt január 3-án."

33 évvel később, 1950-ben a sírkertben változás történt. A diószegi gyülekezet a kopjafát egy fekete márvány sírkővel cserélte fel. Felavatása Bokor Barnabás akkori Hitközségi elnök és számos vendég jelenlétében történt meg. Szövege a következő: "Itt nyugszik áldott emlékű Kornya Mihály, a baptista misszió úttörő munkása. E hant csak hűlt porát fedi, de emléke szívünkben él, hogy újra látjuk őt viszont, hitünk tanít, lelkünk remél. Emeltette a bihardiószegi baptista gyülekezet."

Kilenc évtized után a hajdani kopjafa, valamint Kornya Mihály széke, melyet az idő vihara megtépázott ugyan, a diószegi gyülekezet tulajdonában még ma is megtekinthetőek.

Szövetségünk Elnöksége, valamint a diószegi gyülekezet vezetőségének közös határozata értelmében 2007 január 3-án Diószegen emlékeztünk meg Kornya Mihály munkásságáról halálának 90. évfordulóján. Jelen voltak: Borzási István elnök, Kovács Gyula alelnök, Gergely István főtitkár, Gál Győző, ifj. Szabó András, Papp Dezső, Módi Miklós, ifj. Szabó Mihály, Zsisku Lajos lelkipásztorok, a diószegi és környékbeli gyülekezetekből mintegy hatvanan, valamint a Szeretet szerkesztőség részéről Szilágyi László és Antal Ferenc.

Az ünnepélyes megemlékezés 13 órakor kezdődött a diószegi temetőben, ahol Gál Győző lelkipásztor kezdő imája után Kovács Gyula testvér a Zsid. 12:7-8 versei alapján szólt a hallgatósághoz. A temetőkertben az évszakkal ellentétben lágy tavaszi szellő lengedezett, halkan muzsikálva az elmúlás örök melódiáját. Ebbe a természeti képbe illeszkedett be az alkalmi énekcsoport szolgálata is Füzesi Csaba karmester vezetésével. Módi Miklós a szilágysági gyülekezetek nevében, Papp Dezső lelkipásztor pedig a bihari közösségeket képviselve mondtak hálaimát Kornya testvér szolgálatáért, életéért.

A megemlékezés koszorúit Kovács Gyula és Gergely István a Szövetség, míg ifj. Szabó Mihály és Zsisku Lajos a diószegi gyülekezet részéről helyezték el a sírkőnél.

A visszatekintés ünnepi pillanatai 14 órakor az imaházban folytatódtak, ahol a bihari missziókerület elnöke, Kovács Gyula testvér szeretettel köszöntötte a lelkipásztorokat, a diószegi gyülekezet tagjait, vendégeket és ismerősöket. Az alkalmi énekek és egy költemény elmondása is az elődeink iránti tisztelet jeleit tükrözték. Felkeltette a hallgatóság figyelmét Gergely István főtitkár testvér beszéde is, aki az áldott emlékű parasztapostol életét és munkásságát ismertette.

"Fel sem tudjuk mérni, - hangzott a beszámolóból - hogyan lehetett megtenni mindazt, amit Kornya testvér vállalt és végzett. Naponta 15-20 km-t gyalogolt, faluról-falura járt, hogy Isten Igéjét hirdesse. Kornya testvér 328 bemerítést végzett közel 11 ezer lélek bemerítésével. Munkássága révén több, mint 100 gyülekezet alakult."

A jubileumi istentisztelet Borzási István testvér igei üzenetével fejeződött be, aki 1 Sám. 7:12-14 versei alapján buzdított az emlékezésre, kihangsúlyozva, hogy "Kornya Mihály 40 évet szolgált az Úr szőlőjében, hirdette az Igét hatékonyan, erővel és az emberekben tűz gyúlt, amit az ő szívéből kipattant szikra gyújtott meg. Lángra kapott az egész vidék, Erdélynek ez a része is. Mit teszünk akkor, amikor emlékezünk? Az első dolog, hogy hálát adunk. Miért? Mert Isten Kornya testvér által hozta el az evangéliumot ide és még máshová is. Szilágy megyében egy csomóban van tíz község, ahol mindegyikben gyülekezet született, és nem is akármilyen, nagyok. Itt a magyar lakosságnak 8 százaléka gyülekezeteinknek tagja. Ilyen arány Európában máshol nincs, ami a baptizmust illeti. Emlékezzünk és tartsunk bűnbánatot, azért, mert nem tudtuk átvenni azt a látást, amit Isten Kornya Mihálynak adott, nem szántuk oda magunkat olyan tehervállalással, ahogy ő tette. Kövessétek hitüket, - mondja Isten Igéje - figyelmezvén életük végére."

*** E történelmi visszatekintés záróüzeneteként tegyük fel mi is a kérdést: lesz-e valaki, aki azzal a hűséggel, bátorsággal, odaszánással viszi az evangéliumot, mint Kornya testvér? Napjaink lelkipásztorai, diószegi testvérek, testvéreink szerte egész Erdélyben, az egész országban, Kornya Mihály utódai! Méltán viseljük-e az utód nevet? Mondhatjuk-e magunkról, hogy az ő nyomdokait követjük?

Adja az Úr, hogy ez a megemlékezés ilyen irányban segítse ezt a gyülekezetet, gyülekezeteinket, baptista közösségünket.

(Részlet Gergely István beszédéből.)

Forrásmunkák:

Kirner A. Bertalan: Kornya Krónika.

H. Nagy Sándor gyül. Krónikás.

Kivonatok az emlékezésen elhangzott beszédekből.

Arhív és jelenkori fényképek

 

A képes krónikát a forrásmunkák

anyaga alapján összeállította:

Antal Ferenc,

a Szeretet szerk. munkatársa.

Kornya Mihály vénné avatása Nagyváradi kép (grafika) Bihardiószegi ház
 
Kopjafa
1917-ből 


Nagyváradi bemerítési kép 1911-ből 


  
Kopjafa
1950-ből 

 
Kovács Gyula köszöntése Borzási István igehirdetése Gergely István történelmi ismertetése

 

2006-2010 © Kémeri Baptista Gyülekezet