|
A magyar nyelvű baptisták történetének kimagasló egyénisége, az utóbbi
évszázadok, sőt napjaink nagy parasztapostola Kornya Mihály,
akinek a megtérése, munkássága azt igazolta, hogy Isten kiválasztott szolgája
volt.

|
|
Nagyszalontai
imaház
|
 |
|
Kornya Mihály bemerítése (grafika)
|
|
|
Nagyszalontai ház
(grafika)
|
1844
február 22-én szegény parasztcsaládban, Nagyszalontán
született. A könnyűnek nem nevezhető gyermekévek után a gazdálkodó életben, mint
alkalmazott szorgalmával, becsületességével tűnik ki, majd később, gazdája
parádéskocsisaként, megadatott részére az a lehetőség, hogy ismeretsége,
látóköre is szélesedhessen. 1866-ban megnősül, feleségül veszi, a szintén
nagyszalontai születésű Pataki Zsigó Máriát. Ezentúl már saját házatáján
munkálkodik.
1874-ben,
30 éves korában egy Nagyszalontán meginduló vallásos mozgalomról szerez
tudomást, találkozik Tóth Mihály szalontai polgárral, és Lajos Jánosék házában
szorgalmasan hallgatják Novák Antal bibliaárus prédikációit. Egy évvel később,
1875 augusztus 26-án Meyer Henrik
és Békés Gyula közelében lévő Kettős Körös vizében 8 társával együtt alámeríti.
Ezek a fehérruhások nagyszalontaiak voltak. Ez volt a Kárpát medencében a magyar
nyelvű baptista misszió hajnala. Az evangélium terjesztésének gondolatát Kornya
nagyon komolyan veszi. Fáradságot nem ismerve legtöbbet gyalog viszi Isten
üzenetének lobogó fáklyáját. 1877-ben diakónussá, 1881-ben pedig
gyülekezeti vénné avatja Meyer Henrik.
Munkamezejének
terjesztése érdekében 1893-ban Nagyváradra költözik, majd tíz
év múlva 1903-ban Bihardiószegen vesz házat s családjával
együtt itt telepedik le, innen rója a kilométereket Bihar megyében, a
Szilágysági tájakra, Budapest felé, Kolozsváron át Erdélybe, Debrecenen át a
Hajdúságba, Nagyszalontán át az alföldi és kunsági tájakra. Számokban nem lehet
kifejezni azt a nagy munkát, amit Kornya Mihály végzett a nagy ugartörés
elvégzése érdekében, nem kímélve egészségét gyalogolt, prédikált, baptizált és
Bibliát osztogatott.
Kornya Mihály dolgozott.
Fizikailag meggyengült bár, de betegen is hirdette a megváltás üzenetét,
mindaddig míg 1917 január 3-án hajnali három órakor Megváltója
hívószavára visszaadta lelkét Teremtőjének. "Meghalt Kornya" - zúgott
végig a gyászhír ott, ahol addig az ő szavától volt hangos az udvar, az utca, a
szoba és az imaház. Sírját a diószegi temetőben évtizedeken át egy kopjafa
jelezte csupán, az alábbi egyszerű szöveggel: "1917. Itt nyugszik Kornya
Mihály. Élt 73 évet, meghalt január 3-án."
33 évvel később,
1950-ben a sírkertben változás történt. A diószegi gyülekezet a
kopjafát egy fekete márvány sírkővel cserélte fel. Felavatása Bokor Barnabás
akkori Hitközségi elnök és számos vendég jelenlétében történt meg. Szövege a
következő: "Itt nyugszik áldott emlékű Kornya Mihály, a baptista
misszió úttörő munkása. E hant csak hűlt porát fedi, de emléke szívünkben él,
hogy újra látjuk őt viszont, hitünk tanít, lelkünk remél. Emeltette a
bihardiószegi baptista gyülekezet."
Kilenc évtized után a
hajdani kopjafa, valamint Kornya Mihály széke, melyet az idő vihara megtépázott
ugyan, a diószegi gyülekezet tulajdonában még ma is megtekinthetőek.




Szövetségünk Elnöksége, valamint a diószegi gyülekezet vezetőségének közös
határozata értelmében 2007 január 3-án Diószegen emlékeztünk meg Kornya Mihály
munkásságáról halálának 90. évfordulóján. Jelen voltak: Borzási István elnök,
Kovács Gyula alelnök, Gergely István főtitkár, Gál Győző, ifj. Szabó András,
Papp Dezső, Módi Miklós, ifj. Szabó Mihály, Zsisku Lajos lelkipásztorok, a
diószegi és környékbeli gyülekezetekből mintegy hatvanan, valamint a Szeretet
szerkesztőség részéről Szilágyi László és Antal Ferenc.
Az ünnepélyes megemlékezés
13 órakor kezdődött a diószegi temetőben, ahol Gál Győző lelkipásztor kezdő
imája után Kovács Gyula testvér a Zsid. 12:7-8 versei alapján
szólt a hallgatósághoz. A temetőkertben az évszakkal ellentétben lágy tavaszi
szellő lengedezett, halkan muzsikálva az elmúlás örök melódiáját. Ebbe a
természeti képbe illeszkedett be az alkalmi énekcsoport szolgálata is Füzesi
Csaba karmester vezetésével. Módi Miklós a szilágysági gyülekezetek nevében,
Papp Dezső lelkipásztor pedig a bihari közösségeket képviselve mondtak hálaimát
Kornya testvér szolgálatáért, életéért.
A megemlékezés koszorúit Kovács Gyula és Gergely
István a Szövetség, míg ifj. Szabó Mihály és Zsisku Lajos a diószegi gyülekezet
részéről helyezték el a sírkőnél.
A visszatekintés
ünnepi pillanatai 14 órakor az imaházban folytatódtak, ahol a bihari
missziókerület elnöke, Kovács Gyula testvér szeretettel köszöntötte a
lelkipásztorokat, a diószegi gyülekezet tagjait, vendégeket és ismerősöket. Az
alkalmi énekek és egy költemény elmondása is az elődeink iránti tisztelet jeleit
tükrözték. Felkeltette a hallgatóság figyelmét Gergely István
főtitkár testvér beszéde is, aki az áldott emlékű parasztapostol életét és
munkásságát ismertette.
"Fel sem tudjuk mérni, - hangzott a
beszámolóból - hogyan lehetett megtenni mindazt, amit Kornya testvér vállalt és
végzett. Naponta 15-20 km-t gyalogolt, faluról-falura járt, hogy Isten Igéjét
hirdesse. Kornya testvér 328 bemerítést végzett közel 11 ezer lélek
bemerítésével. Munkássága révén több, mint 100 gyülekezet alakult."
A jubileumi istentisztelet
Borzási István testvér igei üzenetével fejeződött be, aki 1 Sám.
7:12-14 versei alapján buzdított az emlékezésre, kihangsúlyozva, hogy
"Kornya Mihály 40 évet szolgált az Úr szőlőjében, hirdette az Igét hatékonyan,
erővel és az emberekben tűz gyúlt, amit az ő szívéből kipattant szikra gyújtott
meg. Lángra kapott az egész vidék, Erdélynek ez a része is. Mit teszünk akkor,
amikor emlékezünk? Az első dolog, hogy hálát adunk. Miért? Mert Isten Kornya
testvér által hozta el az evangéliumot ide és még máshová is. Szilágy megyében
egy csomóban van tíz község, ahol mindegyikben gyülekezet született, és nem is
akármilyen, nagyok. Itt a magyar lakosságnak 8 százaléka gyülekezeteinknek
tagja. Ilyen arány Európában máshol nincs, ami a baptizmust illeti. Emlékezzünk
és tartsunk bűnbánatot, azért, mert nem tudtuk átvenni azt a látást, amit Isten
Kornya Mihálynak adott, nem szántuk oda magunkat olyan tehervállalással, ahogy ő
tette. Kövessétek hitüket, - mondja Isten Igéje - figyelmezvén életük végére."
*** E történelmi
visszatekintés záróüzeneteként tegyük fel mi is a kérdést: lesz-e valaki, aki
azzal a hűséggel, bátorsággal, odaszánással viszi az evangéliumot, mint Kornya
testvér? Napjaink lelkipásztorai, diószegi testvérek, testvéreink szerte egész
Erdélyben, az egész országban, Kornya Mihály utódai! Méltán viseljük-e az utód
nevet? Mondhatjuk-e magunkról, hogy az ő nyomdokait követjük?
Adja az Úr, hogy ez a megemlékezés ilyen
irányban segítse ezt a gyülekezetet, gyülekezeteinket, baptista közösségünket.
(Részlet Gergely István beszédéből.)
|
Forrásmunkák:
Kirner A. Bertalan: Kornya Krónika.
H. Nagy Sándor gyül. Krónikás.
Kivonatok az emlékezésen elhangzott beszédekből.
Arhív és jelenkori fényképek |
A képes krónikát a forrásmunkák
anyaga alapján összeállította:
Antal Ferenc,
a Szeretet szerk. munkatársa. |


|