|
1899 - 1999 Szerkesztette Kiss László és Boros Róbert
3. Az első évtized (1898-1908) - Gyülekezetalapítás 4. A háborús idők évtizede (1910-1920) 5. Újabb két évtized (1920-1940) 6. Rendszerváltások évtizede (1940-1950) 7. A kémeri gyülekezet szolgálattevői az ébredés időszaka előtt és alatt 9. Ének-zenetörténet 14. Az ébredés széleskörű kiterjedése
Az éneklés mindig szerves része volt missziónk történetének. Összejöveteleink fél idejét az éneklés tölti ki. Így volt ez kezdetben is, amikor még jórészt csak kézírásos énekeskönyvből énekeltek. A gyülekezet alakulásakor a Kis Zsoltár című énekeskönyvből énekeltek, már kezdettől hangszerkísérettel, először harmónium, majd később orgona kíséretével. A gyülekezeti zenekultúra fejlődése következtében később többszólamú énekkar alakult, s a zenekarok is jelentős helyet foglaltak el gyülekezetünk ének -zene történetében. Énekkar alapítása (1905) Amint a kémeri gyülekezet első évtizedének történetében már láttuk, az első szilágysági énekkar Kémeren alakult meg 1905-ben Makkai József diószegi karvezető segítségével, aki majd Hízó Lajosnak adta át a megszervezett énekkar vezetését. A kémeri énekkar lépett fel először a szabadtéri ünnepségeken is. A gyülekezet történelme során a következő karmesterek vezették az énekkart: Hízó Lajos, Szabó Á. András, Szabó Lajos, Szabó Márton, Szilágyi József, Gergely István, Szabó István, ifj. Szabó András, Szabó István és ifj. Vad Sándor. A fúvószenekar szerepe 1920-ban Szilágyballán alakult meg az első szilágysági fúvószenekar. 1920-1938 között a szilágyballai fúvószenekar vezette a felvonuló néptömeget a szabadtéri bemerítések, ifjúsági konferenciák alkalmain és más szabadtéri ünnepeken. A szilágyballai fúvószenekar felfelé ívelő szolgálata először a kémeri gyülekezetre volt nagy hatással. Másokkal együtt Szívós Mihály, a szilágysági hitközség egyik elöljárója lelkesítette fel a gyülekezetet bőkezű adakozásra, hogy fúvós hangszereket vásároljon. 1938 június 9-én Szabó K. András, Szekrényes András, Meleg József és Hucs János zenekarmesterek vásárolták meg az új fúvós hangszerek garnitúráját Kolozsváron, amit Meleg József szekérrel szállított haza Kémerre. Valakinek a visszaemlékező vallomása szerint a teljes garnitúra 86 kövér disznó árába került. Hucs János széplaki zenekarmester szigorú pontossággal és kiváló szakértelemmel képezte ki a zenekar alapító tagjait, 18 taggal alapította meg a fúvószenekart. Később még kiegészítették a zenekart egy B. pisztonnal, egy B. Fliegelhornnal, két pikolával és egy fuvolával. 72 A kémeri fúvószenekar csakhamar híressé vált Hucs János katonakarmester keze alatt. Idővel túlszárnyalta még a szilágyballai zenekart is. Cserepka János missziókörutat tett a kémeri fúvószenekarral a következő gyülekezetekben: Ilosva, Szilágyballa, Goroszló, Mocsolya, Szér, Sámson, Erked, Hadad, Bogdánd és Nádasd. Körútjuk végén az akkor még ifjú Gergely Pált kérte meg, hogy beszámolót tartson missziós körútjukról. 73 Kémeren a fúvószenekar vonzotta a népet a gyülekezetbe, akik közül néhányan meg is tértek. Karácsony éjjelén visszhangzott az egész községben a fúvószenekar hangja. A karácsonyi estéken nagy hallgatóság gyűlt össze a gyülekezetben. A kémeri fúvóskar szolgálatot végzett még a következő gyülekezetekben: Perecsen, Ipp, Érszöllős, Korbolya, Széplak, Somály és Bályok. A kémeri fúvószenekar vezetői az évek során a következők voltak: Berecki Sándor, Szabó Márton, Szilágyi József és Szabó István. A kémeri fúvóskar a legszebb szolgálatát talán 1946-ban végezte a szilágysági baptista misszió 50 éves jubileumán, amikor a szilágynagyfalui vasútállomáson fogadta az érkező vendégeket és bekísérte őket a faluba. A két jubileumi ünnepnapon más zenekarokkal felváltva szolgált a felvonuló ünneplő tömeg előtt a nagyfalui erdő tisztására vezető úton. Ugyancsak akkor történt még, hogy a Berettyó folyóhoz kivonuló tömeget 83 fehérruhással az élen a kémeri zenekar kísérte. Sajnos negatívumként majd azt is látni fogjuk, hogy az ébredés előtti időben a fúvószenekar tagjai sokkal inkább voltak zenészek, mint igazán megtért, imádkozó hívő emberek. Bizonyára ebből eredően történt, hogy az ébredés idején egy ideig háttérbe szorult a fúvószenekar és előtérbe került a megtérők imádkozó csoportja. A kommunista államrendszer előtti évtizedekben a szabadtéri ünnepségek rendezvényein sokkal nagyobb missziós szerepe volt a fúvószenekaroknak, mint ma. Klasszikus orgona A Szilágyságban a szilágyballai gyülekezetben búgott fel először a klasszikus orgona hangja. Ezt a példát először a kémeri gyülekezet követte, mivel a közel 200 tagú népes gyülekezet éneklését már nem volt képes vezetni egy harmónium. Feltehető, hogy maga Cserepka János ösztönözte a gyülekezetet a gyülekezetet az orgona vásárlására meggyőzve a gyülekezetet, hogy a közös éneklés sokkal szebb és felemelőbb lesz az orgonával, mint egy harmóniummal.
1943-ban
Szabó Gy. László nagyváradi orgonaépítőre bízták az orgona
elkészítését. Ő egy ötsoros klasszikus orgonát készített, amit
az imaház utcafronti karzatán helyeztek el. Alig készült el
annyira, hogy használható legyen, amikor 1944-ben, a II.
világháborúban orosz katonák lepték meg a községet és az
imaházban az orgonát szétrombolták. Később Szabó Gy. László
újjáépítette azt. Így készült el végre az öt hangsoros és
lábpedálos klasszikus orgona. Ez nyilván sokkal több zenei
ismeretet igényelt és tanulásra
Tornai Endre orgonakészítő mester később az orgonát áthangolta és egy hegedű hangsorsípot is beleépített. Az orgona a viszontagságos, háborús idők után csak 1948-ban készült el egészen. 74 A következő orgonisták szolgáltak az évek során a kémeri gyülekezetben: Szabó Lajos, Szabó Márton, Hízó Gyula, Szilágyi József, Szabó Á István, Ifj. Gergely Pál, Bálint Sándor, Gergely István, Szabó András és Szabó István. Később már elektronikus orgonát is vásároltak, aminek többféle szerepe lehet egy gyülekezetben, de - a szakértők véleménye szerint - a klasszikus orgona helyét semmi más hangszer nem töltheti be, mivel a klasszikus orgona a hangszerek királya. Szabó Márton (1922-1994) A következő 1922 augusztus 10-én született Kémeren. Gyermekkorától kezdve járt imaházba és vasárnapi iskolába. Zenei tehetségével már serdülő gyermekkorában kitűnt. 16 éves korában döntött Jézus Krisztus mellett, amit bemerítésben is megpecsételt 1936-ban. Ebben az évben már mint tenorista énekelt a négyszólamú énekkarban Szabó Á. András karvezetése alatt. Az 1938-ban alakuló fúvószenekar, alapító tagjaként kisdobos volt Hucs János zenekarszervező vezetése alatt, akit szinte eszményképének tartott. Egyszer meg is kérte bizonyos pénzösszeget is felajánlva, hogy vezesse őt is be a zenetudományba, de nagyon elszomorodott, amikor megértette, hogy a nagy zenekarvezető erre nem volt hajlandó. Bár akkor ez az eset kissé megrendítette, mégsem torpant meg, hanem önszorgalomból igyekezett zeneismeretét tovább gyarapítani. Első fokú zeneismeretét bizonyára az Evangéliumi Zsoltár hátsó lapjain található zeneismeretekből szerezte. Minthogy kiváló zenei tehetsége volt, a gyülekezet minden hangszerén megtanult játszani. Időközben Cserepka János lett a kémeri gyülekezet lelkipásztora, akinek szolgálata alatt 1943-1948 között sokat fejlődött mind lelkileg, mind zeneismeretében. A lelkipásztor felismerte Márton zenei tehetségét és egyre inkább ösztönözte és lelkesítette a szent munkára, majd Héthalmi Páth Károllyal is kapcsolatba hozta, akitől megszerezte az általa írt zeneelméletet. Az összhangzattan alapismeretét feltehetőleg Héthalmi Páth Károly könyveiből szerezte, de felesége visszaemlékező vallomásai szerint férje nem használt ilyen karmesterképző, vagy zeneszerzői tankönyveket. 1945 augusztus 8-án kötött házasságot Gergely Margittal. Házasságuk gyümölcseként hét gyermekük született, akik közül csak négyen maradtak életben: Magdolna, Márton, Borbála és Adina. Fia, ifj. Szabó Márton hasonló zenei tehetséggel született, aki édesapja nyomában jeles karvezetővé fejlődött. Ma Magyarországon a kiskőrösi gyülekezetben énekkar- és zenekarvezetőként szolgál. Házasságkötésük után egyszer Héthalmi Páth Károly eljött Budapestről Kémerre, hogy felkeresse az immár híressé vált népi zeneszerzőt, aki akkor már énekeket írt. Szabó Márton nagy megtiszteltetésnek tekintette, hogy saját házába vendégként fogadhatta Héthalmi Páth Károlyt, aki többek között azt mondta, hogy ha nem hívő embertől hallaná, el sem hinné, hogy valaki zenei főiskola nélkül énekeket komponáljon. A Héthalmi Páth Károllyal való kapcsolat révén még nagyobb lendületet vett zenei szolgálata. Az első szilágysági férfikarok alapítása szintén Cserepka János nevéhez fűződik, aki Budapestről, Héthalmi Páth Károlytól szerezte be a férfikari számokat. Kémeri lelkipásztorsága alatt megkérte Szabó Mártont, hogy tanítsa meg az első férfikari éneket. Márton kissé vonakodott karmesterként előállni és el is vezetni, végül mégis vállalkozott. Így indult Szabó Márton zenei szolqálatában. Zenetörténeti tényként kell megjegyezni, hogy Kémeren és a Szilágyságban Cserepka János ösztönzésére alapítottak férfi- és női kórusokat. Szabó Márton zeneszerzői próbálkozásának legsikeresebb darabját 1946 június 10-én a kémeri ifjúsági konferencián adták elő. Ez a „Táborba szállunk" című ifjúsági induló volt, amelynek szövegét Gergely Pál írta, Márton pedig megzenésítette, Ezt az indulót majd himnuszként énekelték a szilágysági ifjúsági konferenciákon. Szabó Márton szöveget is írt az énekekhez, amiből kiderül költői tehetsége is. Az új énekek megírására leginkább éjjelente kapott inspirációt, zenei komponálásra pedig inkább nappal, munka közben. Munkahelyén ugyanis gép mellett dolgozott tüzelőként, ahol az ihletettség alatt dallamosította az énekeket és készített zenepartitúrákat. Majd otthon, a harmonikáján játszotta el az új énekek dallamát. Sokszor a kazán oldalán dobolva verte az ének ritmusát. Még betegen, ágyban fekve is szerzett énekeket, azok szövegét feleségének lediktálva örökítette meg. Mintegy három évtizedes munkája nyomán több mint hetven éneket komponált. Énekei közül csak egy néhányat idézünk: - "Tavaszi napfényben, tündöklő szépségben..." - "Tavaszi szellő lengedez, erdő és mező ébredez..." - "Dicsérjétek a menny Királyát, mert Ő az örök szeretet..." - "Lélek jöjj a Golgotára..." - "Oh mily boldogság az élet..." - "Csendes éjszakán..." Az ébredés idején őt is érintette a Szentlélek megújító szele. Ekkor már az ébredés nyomán nyert új lelki világosságban születtek az énekei. Egyet ezek közül idézünk: „Mint egy virág, melyet gonosz féreg rág Úgy tekintlek téged drága ifjúság. Panaszosan, fájdalmasan rólad sír dalom Ébredésed, megtérésed szívből óhajtom." Énekei először a Szilágyságban, majd Kalotaszegen, a Székelyföldön és Arad-Bánságban is elterjedtek. Később fia által Magyarországra is átjutottak. Karvezetői tehetségét Szabó A. András karmester idejében felismerte és önzetlenül lemondott ,átadva Szabó Mártonnak az énekkar vezetését. Fúvószenekarvezetésben és partitúraírásban is híressé vált. Őt hívták meg új fúvószenekarok alapítására. Így szervezett és alapított fúvószenekart először Hadadnádasdon, majd Hadadon, Ilosván és Ottományban, Ippen és Perecsenben pedig továbbképző tanfolyamokat tartott. Szabó Márton életének utolsó szakaszát Nagyszalontán és az aradi 2. számú gyülekezetben töltötte, ahol még élete alkonyán is folytatta szolgálatát, de egyre fogyatkozó erejét látva fiának, ifj. Szabó Mártonnak adta át a karvezető pálcát. 1994 január 29-én hunyt el Aradon. Temetésén id. Gergely Pál lelkipásztor és Szilágyi József diakónus igehirdetői szolgálatukkal búcsúztak el régi karmesterüktől a kémeri gyülekezet nevében. 75 Pengetős Zenekar A pengetőszenekar alapításban is a szilágyballai gyülekezet vezetett. Itt már a negyvenes években, Cserepka János lelkipásztorsága idején működött pengetős zenekar a gyülekezetben. A hetvenes években pedig már Erdélyszerte elterjedt volt a pengetőszenekar. Kémeren Szilágyi József az ébredés utáni időben, 1971-ben alapított pengetős zenekart. Ez azt a célt is szolgálta, hogy a gyermekeket bevonta agyülekezeti szolgálatokba. Később Gergely István, majd ifj. Szabó András vezetésével működött a pengetőskar. A Férfikar szolgálata
A
férfikórus darabjait Cserepka János prédikátor szerezte be
Budapestről
Héthalmi
Páth Károlytól, és Szabó Mártont, a még kezdő karvezetőt bízta
mega
férfikórus megszervezésével és a férfikari számok betanításával.
A férfikórus
négyszólamú hangjai összetételüknél fogva is a felsíró 1-ső és
2-ik tenor hangjaival
igen
hatékony szolgálatot végeztek, különösen az evangélizációk
alkalmával,
amikor előkészítette azt a légkört, amelyben felhívások alatt
döntések
A nőikar szolgálata A női karok alapítása is Cserepka János nevéhez fűződik, aki Budapestről szerezte be a Héthalmi Páth Károly által komponált nőikari számokat. A harmincas és negyvenes években a nőegyletek és leánykörök tevékenységi köréhez tartozott a női karok megszervezése és szolgálata. Ilyen női kórus működött a kémeri gyülekezetben is, Szabó Márton és Szilágyi József karmesterek idejében. Szilágyi József
1935
március 28-án született Kémeren. Hívő családi körben és
vasárnapi
iskolában nevekedett. A kémeri gyülekezet énekkarában és
fúvószenekarában
már
serdülő korától kezdve szolgált, ahol csakhamar kitűnt zenei
tehetsége, aminek
fejlesztésére megvolt minden lehetősége. Zenei talentummal
megáldott
testvérek között ő is karmesterré fejlődött, miközben
partitúrákat kezdett írni
a
fúvószenekar részére. Kortársai között 15 éves korában ő is
bemerítkezett 1952-ben, de vallomása szerint akkor még nem ismerte a
megtérést. Az ébredés kezdetén, 1955-1957 között két évig
katonáskodott és
nem volt
része az 1956-ban kibontakozó kémeri ébredésben. Leszerelése
után nagybátyja, Géci Andor, Dobozi Erzsébet és Nagy Berta
szeretettel körülvéve bizonyságot tettek neki és meghívták az
ébredő lelkiközösség összejöveteleire. Ebben a közösségben
jutott bűnismeretre és bűnbánatra. Isten Lelke őt is
megragadta és megtérésre vezette. Házasságkötése után
Hegyközszáldobágyra
költözött, ahol szintén ébredés volt abban az időben. Az itteni
gyülekezetben
igehirdetővé növekedett, miközben az énekkart és zenakart
tanította és vezette.
Felesége halála után, a gyász éveiben isten megpróbálta és
hitben tovább nevelte. Négy év múlva visszaköltözött Kémerre és újraházasodott.
Kémeren avatták
diakónussá 1982 november 14-én. Így nemcsak zenei téren,
hanem az igehirdetés terén is továbbfejlődött és a gyülekezet
oszlopos tagja
lett. Továbbra is partitúrákat írt a fúvószenekarnak. Felesége jó
támasza a
lelkimunkában, aki a nőikor vezetőjeként munkálkodik. Szilágyi József
mint előljárósági tag ma is a régi ébredést képviseli és
másokkal együtt újabb
édesért imádkozik. 72 A kémeri gyülekezet jegyzőkönyve 1938-ból. 73 Id. Gergely Pál ny. lelkipásztor visszaemlékező elbeszélése. 74 A kémeri gyülekezet jegyzőkönyve, és Szilágyi József orgonista visszaemlékező vallomása. 75 Id. Szabó Mártonné visszaemlékező vallomása. Arad 1999 augusztus 4-én.
|
||||||
|
